18. Testbeszéd-értelmező sorozat: Szemkörnyéki izomösszehúzódás (SZI)

Testbeszéd-értelmező sorozatunkban ezúttal a Viselkedés Periódusos Rendszerének (a VPR-nek) következő elemét, a Szemkörnyéki izomösszehúzódást (Szi) fogjuk megvizsgálni Chase Hughes amerikai különleges katona munkássága nyomán.

SZEMKÖRNYÉKI IZOMÖSSZEHÚZÓDÁS (SZI)

Ez a viselkedés az emberi szem körüli izmok feszültségére utal. Amikor olyan dolgokat tapasztalunk, mint a kíváncsiság, az összpontosítás és beszélgetések miatt érzett intenzív érzelmek, a szem körüli izmok összehúzódnak, ezáltal a szemnyílás kisebb lesz. Az embereknél a hunyorítás azért alakult ki, hogy ideiglenesen lehetővé tegye a szem számára, hogy kissé élesebben lásson dolgokat azáltal, hogy kissé megváltoztatja a szem formáját és csökkenti a pupillák által érzékelt fénymennyiséget.

Klasszikus szemkörnyéki izomösszehúzódás: Szi1
Undor miatti szemkörnyéki izomösszehúzódás: Szi2

Igazoló gesztusként a Lefagyást (Lfs) és Haragot (Hg) láthatunk. Ellentmondó viselkedésként Boldogságot (Bg) figyelhetjük meg. Ez a gesztusfajta a Bizonytalan (Btn) kategóriába tartozik.

MEGTÉVESZTÉSI RÁTA

Megtévesztési ráta alacsony, 2,5 (1,0-4,0-ig tartó skálán). Ahhoz, hogy nagy valószínűséggel beszéljünk megtévesztésről, a 11-es határértéket kell elérni (egy kérdés alá tartozó válasz esetében). Ezt a skálát több NATO tagország hírszerző ügynöksége is használja. Tehát önmagában a Szi a 2,5 értékével nem lesz elég, azaz a Szi viselkedés mellett más gesztusokat is meg kell figyelni ahhoz, hogy megtévesztésről beszélhessünk.

FORRÁS

Minden elismerésem és köszönetem Chase Hughes-nak, a világ egyik vezető nonverbális kommunikáció szakértőjének támogatásáért!

A cikket Chase Hughes amerikai nonverbális kommunikáció szakértő publikációiból fordította és kiegészítette, valamint az online megjelenéshez adaptálta: Sziklay Bence

Minden tartalom jogvédett és azok további felhasználása előzetes engedélyhez kötött, ellenkező esetben jogi következményeket vonhat maga után. Az itt elhelyezett szöveges és képi tartalmak további felhasználása a forrás megjelölésével, a szerző megnevezésével vagy engedéllyel lehetséges.