Mindenki álarcot hord: A testbeszédelemzés alapjai

HA A KOMMUNIKÁCIÓ TÖBB MINT KÉTHARMADA NONVERBÁLIS, MIÉRT CSAK EGY ÓRÁT FOGLALKOZIK VELE MÉG A HARVARD PSZICHOLÓGUSKÉPZÉSE IS AZ ÖT ÉV ALATT?

ÁRULKODÓ JELEK

A szakértők szerint az interperszonális kommunikáció 93 százaléka nonverbális. Testbeszédelemzők előszeretettel használják ezt a számot, az igazság azonban az, hogy egy félreértelmezett kutatáson alapul. Vannak olyan helyzetek, amikor „A”-t mondunk, de „B”-t értünk alatta, például, amikor megkérdezem a feleségem, hogy valami baj van. Erre ő összevonja a szemöldökét (harag) és összeszorítja ajkait (harag, visszatartott vélemény), majd bosszús hangnemben közli, hogy nincs. Az ilyen esetekben az agy limbikus rendszere által automatikusan dekódolt jelekre hagyatkozik az ember: összeveti a verbális mondandót a hangsúllyal és a testbeszéddel. Könnyen észrevesszük a disszonanciát közöttük. (Lásd a „Testbeszéd ereje” című keretet!)

AZ EREDET

Több millió éven át csak és kizárólag a nonverbális jelekkel kommunikáltak őseink. A genetikus memóriánk legkézenfekvőbb bizonyítéka például, hogy a babákat nem kell megtanítani mosolyogni. Sok nonverbális jelet reflexíven adunk, tudat alatt a limbikus rendszer vagy az ún. főemlős agy vezérlésére, tehát nagyon nehezen írható felül kognitívan.

A TESTBESZÉD EREJE

Beszélgetőpartnerünk érzelmi állapotának a megértésében

55%	a testbeszédre támaszkodunk
38%	a hanglejtésre és hanghordozásra
7%	a szavaira

(EZ ALBERT MEHRABIAN NEVES AMERIKAI PSZICHOLÓGUS ÚN. 7-38-55% ELMÉLETE)

Az érzelmekért, érzésekért is ez a terület felel. Amikor az emberek „olvasásáról” van szó, igazából az emberek érzelmeinek az olvasásáról beszélünk. A limbikus rendszer automatikusan dekódolja a jeleket, csak nem tudatosul, mivel nem tudja elmondani nekünk. Csak a gondolkodó agy beszéli a nyelvet, amire a főemlős agy nem képes (épp ezért nehéz szavakba önteni az érzéseinket is).

Másik oldalról nézve: amikor találkozunk valakivel, és verbálisan minden rendben van, de valami mégis gyanús, az nem a hatodik érzéknek köszönhető, hanem annak, hogy tudat alatt a verbális üzenettől többé vagy kevésbé eltérő nonverbális üzeneteket „fogunk”. Ezeket az üzeneteket a nők valóban jobban veszik evolúciós okokból, mivel főleg gyűjtögettek és családot neveltek, ezért a kommunikáció jobban fejlődött náluk. A férfiak vadásztak, ezért megy nekik jobban a tájékozódás.

SZEMLÉLET ÉS EMPÁTIA

Gyakran megkérdezik tőlem, hogy egy profilozó miben látja másképp az embertársait. A rövid válaszom az, hogy az emberek nonverbális kommunikációjának figyelésével könnyen rá lehet jönni arra, hogy mindenki sérült a maga módján, mindenki sebezhető, álarcot visel, és persze mindenki azt mondja, hogy ő nem visel álarcot. Testbeszéd-tanulmányaim miatt sokkal empatikusabb és megértőbb lettem, de ehhez hozzásegített egy szemléletmód is, egy szűrő, amelyen keresztül nézem az embereket. Ha sikerül elsajátítani az alábbiakat, rengeteg stressztől kímélhetjük meg magunkat.

NÉGY MÓDON SZEMLÉLHETJÜK AZ EMBEREKET:

úgy látjuk, hogy mindenki sérült: az általunk elvárt viselkedéstől eltérő magatartásformák megnyilvánulása esetén elítéljük. Például, ha sorban állunk kávéért, és valaki elkezd kiabálni a pultossal, azt gondoljuk, hogy ez egy bunkó. Ugyanezt gondoljuk arról az autósról is, aki bevág elénk, amikor a dugóban araszolunk. Érzelmi reakciók vezérelnek, és ingert érzünk, hogy megtoroljuk, vagy valamilyen szinten visszaállítsuk az egyensúlyt;
úgy látjuk, hogy mindenki különböző: ezen a szinten még mindig azt gondoljuk, hogy a kiabálós vendég vagy a bevágó autós egy bunkó, de már kevésbe vagyunk reaktívak, mivel tudjuk, hogy nincs semmi a teljes kontrollunk alatt, és mindenki különböző. Itt már kevésbé valószínű, hogy emocionálisak leszünk, és hogy egyenlíteni akarunk.
úgy nézzük az embereket, mint tényeket: ezzel a személettel, már nem akarjuk megváltoztatni őket, nincs bennünk harag. Ha belegondolunk, nem tudunk mérgesek lenni egy megváltoztathatatlan tényre, mint például magára a Covid vírusra. Igaz, hogy az általa okozott körülmények dühítenek bennünket, de magára a vírusra, nem irányulhat a haragunk, nem vagyunk érzelmileg érintettek, mert a vírus egy tény. Minden alkalommal, amikor mérgesek vagyunk valakire vagy valamire, az egy titkos vágy arra, hogy megváltoztassuk: de a tornádót vagy a Covidot nem tudjuk megváltoztatni, és nem is tehetnek arról, hogy ők azok, amik. Ezért fogadjuk el mint tényt;
úgy nézünk embertársainkra, mint okokra: ilyenkor megpróbáljuk azt a kisgyereket látni a kiabáló vendégben, aki máshogy szocializálódott, esetleg verte az apja, és sírás közben megfogadta, hogy többet őt soha nem fogják bántani. Szóval ahelyett, hogy érzelmeket csatolnánk hozzá, a gyermekkori traumák okaiként vagy eltérő szociális fejlődésként fogadjuk el őket.

STRESSZELEMZÉS TESTBESZÉDELEMZÉS HELYETT

Ha sikerül elsajátítanunk a fenti szemléletmódot, sokkal kevésbe leszünk stresszesek a kommunikáció során, így jobban tudunk figyelni a másik fél nonverbális jeleire is. Tehát, hogyan láthatunk kollégáink álarcai mögé?

A stressz miatt megnövekedett belső energiaszintet valahol le kell vezetni, ekkor jönnek be az olyan gesztusok (úgynevezett adaptorok), amelyek ezt az energiát vezetik le. Joe Navarro szerint, aki 30 évet profilozott az FBI-nál, ez a gesztuscsalád nem más, mint olyan mozdulatok összessége, melyek ismétlődőek, például a babrálás, körömpiszkálás, ékszerpiszkálás stb. Az arc megérintését is ide szokták venni.

Adaptorokat tehát akkor használunk, amikor stressz alatt vagyunk. Az ehhez való alkalmazkodás során használt gesztusokról – bár együttes előfordulásuk megbízható jel –, fontos leszögeznünk, hogyha megvakarja az orrát a főnök, az nem azt jelenti, hogy hazudik, lehet, hogy csak viszket az orra. Nincsenek abszolútok. Viszont, ha megvakarja az orrát, megváltozik a hangszíne, kitágul a pupillája, emelkedik a pislogásszáma, nyel egy nagyot, és elkezdi tördelni a kezét, amikor a beígért fizetésemelésről kérdezel, elég valószínű, hogy megtévesztés van a dologban. Viszont ez sem százszázalékos, csak azt látjuk, hogy stressz alá került (amikor hazudunk, ugyanúgy stresszelünk, és ugyanazok a külső, fiziológiai reakcióink, mintha csak kényes lenne a téma, és szimplán kellemetlen beszélni róla). De melyek is ezek a fiziológiai reakciók?

BELSŐ TÖRTÉNÉSEK:

a reprodukciós rendszer és az emésztés leáll (megszűnik a húgyhólyag összehúzódásának és a salakanyag kiürítésének képessége);
az agy vért küld a limbikus rendszerbe a neocortex rovására (ezért nem tudunk matekpéldákat megoldani menekülés közben…);
megemeli a szívritmust, a májból glükóz árad szét a véráramba a fizikai aktivitásra való felkészülés érdekében;
élénkül a légzés, reagálva arra, hogy a szív áttolja a glükózt az érhálózaton keresztül, és oxigénnel táplálja az izmokat;
az élénkülő anyagcsere során a test izzadni kezd (ez a verejték tele van melléktermékkel, ezt érzik meg a kutyák, amikor félünk);
tágítja a pupillákat, hogy több fény érkezzen be, több „adat” jöjjön a fenyegetésről;

KÜLSŐ TÖRTÉNÉSEK:

sápadt arcszín a bőrből kiáramló vér miatt;
az ajkak és a száj nyálkahártyájában is drámai módon csökken a véráramlás (az emésztőrendszer részei), ezért az ajkak és az egyéb nyálkahártyák összezsugorodnak, megereszkednek az alsó szemhéjak;
a kezek remeghetnek a fokozott anyagcserére reagálva;
a könyök és a felkar a bordák közelébe húzódik (védi a bicepsznél az artériát és a lágy szerveket);
a megnövekedett oxigénigény miatt kitágulnak az orrlyukak, mellkasi lesz a légzés;
a szemek a stressz okára fókuszálnak, ezért helyzettől függően vagy hunyorognak vagy tágra nyílnak, az adrenalin miatt kitágulnak a pupillák;
a vállak magasabbra húzódnak a védekezés vagy a menekülés előkészítése során (védik az artériát);
a megnövekedett glükózigény miatt kiszárad a száj, ami fehér protein maradványokat hagyhat a száj sarkában;
emelkedik a pislogások száma (a stressz hatására a kiszáradó szaruhártya nedvesítése céljából).

A TESTBESZÉDELEMZÉS ALAPJAI

A kulcs az, hogy lássuk a viselkedés változását a komfort és a diszkomfort között. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk különböztetni, fel kell tudnunk ismerni az alap, azaz a komfortos, más néven általános viselkedési formát stresszmentes környezetben. Például, ha a főnökünk állandóan tördeli a kezét, akkor ez nem a stressz jele, amikor a fizetésemelésről kérdezzük…

Ahhoz, hogy észrevegyük, mikor vagy mitől stresszelnek a kollégáink, el kell kezdenünk odafigyelni rájuk, hogy mikor, milyen kérdésre adott válasz esetén teszik a következőket (a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak). Mikor

érintik meg az arcukat;
tűnik el az ajkuk (mint Trumpnak);
nyelnek nagyokat;
nő a pislogásszámuk;
változik a hangszínük, a beszédük sebessége;
tágul ki az orrlyukuk és a pupillájuk;
kezdik el hűteni magukat;
fogják meg a torkukat, mellkasukat (nőknél gyakori);
játszanak az ékszereikkel, órájukkal, kezdenek babrálni valamit.

Későbbi cikkekben majd belemegyünk hazugságvizsgálatba is, de ahhoz az első lépés az adaptorok és a fiziológiai változások észrevétele. Ha sok ilyen gesztus használatát veszed észre, ne lepődj meg: mint említettem, mindenki stresszel és álarcot hord.

FORRÁS

Minden elismerésem és köszönetem a világ vezető nonverbális kommunikáció szakértőinek munkájukért és támogatásukért!

Chase Hughes: https://www.chasehughes.com

Scott Rouse and Greg Hartley: https://www.bodylanguagetactics.com

Mark Bowden: https://truthplane.com/

Jose Navarro: https://www.jnforensics.com/

Minden tartalom jogvédett és azok további felhasználása előzetes engedélyhez kötött, ellenkező esetben jogi következményeket vonhat maga után. Az itt elhelyezett szöveges és képi tartalmak további felhasználása a forrás megjelölésével, a szerző megnevezésével vagy engedéllyel lehetséges.