Az első számú válaszban gyakori az „én” szó. Nem bizonyított, de egyes kutatások azt feltételezik, hogy azok a gyerekek és felnőttek használják az „én” szót többször, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat (fontos számukra az „én” kihangsúlyozása, hogy helyre billentsék az egyensúlyt). Ettől függetlenül a mondat azt is sugalmazza, hogy a beszélőnek fontos, hogy a családjával volt és jól érezte magát.

A második válaszadó kevesebbszer használja az „én-t” azonban szembetűnő, hogy az ünnepet csak annak a tükrében írja le, hogy milyen ajándékokat kapott.

A harmadik válaszban is szerepel a család szeretete, azonban hiányoznak a több emberrel kapcsolatos névmások (mi, nekünk, miénk stb.). Bár a válaszadó családorientált, mégis kizárólag egyes szám harmadik személyhez kapcsolódó névmásokat használ.

A negyedik válasz hűvös, távolságtartó és érdektelen. A személyes névmások hiánya a válaszadó témától vagy a kérdezőtől való távolságtartását, esetleg információ-visszatartást vagy megtévesztést jelenthet.

A másik beszédében érdemes megfigyelni a kontextusbéli nyomokat, melyek megmutathatják, hogyan dolgozza fel a saját életével kapcsolatos információkat. A saját, emlékek felidézéséért felelős folyamatukra is hatással van ez a „szűrőrendszer”. Gyakorlásként nézz meg egy interjút vagy valamilyen őszinte beszélgetést. Ossz fel egy lapot két oszlopra, és miközben a videót nézed, a bal oszlopba jegyzeteld le az érzékelési csatornákat és a használt mellékneveket, a jobb oszlopba pedig a kontextust és a használt személyes névmásokat. A minden nap hallott beszédben elrejtett hangulat és prioritások megismerése gyakorlással és egyszerű, társasági környezetben elvégezhető gyakorlatokkal könnyűvé válik. Nem szükséges hosszadalmas gyakorlatokat és feladatok végezni minden nap ahhoz, hogy hatékonyan elsajátítsuk e tudást.

IDŐZÍTÉS ÉS IRÁNYÍTÁS

Minden bizonnyal találkoztál már a testbeszéd tükrözéséről vagy megegyező gesztusokról szóló cikkekkel különböző értékesítésről vagy pszichológiáról szóló magazinokban. Ez a modul a lingvisztikus információszerzés lehetőségeinek kibővítéséről szól, és olyan módszereket tartalmaz, melyek nem köztudottak.

A másik testbeszédének utánzása (tükrözése) egy természetes viselkedési mód az emberek és a főemlősök körében. Ha egy személy megismer és elkezd megkedvelni egy másikat, a testbeszédük és a gesztusaik automatikusan hasonlítani kezdenek egymásra. Automatikusan elkezdjük másolni és ugyanúgy időzíteni a viselkedésünket azokhoz, akiket kedvelünk és akikben megbízunk. Ennek a természetes jelenségnek az ellentéte az a tendencia, hogy nem szeretjük azokat a dolgokat, vagy félünk tőlük, amelyek mások, mint mi. Bár az emberi faj számára ez természetes habitus, képesek vagyunk tudatos viselkedési módokat alkalmazni, melyekkel tudat alatt befolyásolni tudjuk a másik személyt.

Azokat az embereket kedveljük, akik olyanok, mint mi magunk. A tükröző testbeszéd koncepciója egyszerűen megérthető és kevés gyakorlattal kompetenssé válhatunk használatában. A viselkedés más oldalait is tudjuk utánozni (tükrözni): a beszédstílust, a beszéd sebességét, gesztusokat, légzést és még a pislogást is.

EZ A MODUL 5 RÉSZBŐL ÁLL:

• A tükrözés alapjai
• Testbeszéd
• Beszédstílusok
• Gesztusok
• Légzés és pislogás

A TÜKRÖZÉS ALAPJAI

Tehát a tükrözés egy természetes emberi tulajdonság, melyet irányítva meg lehet változtatni mások viselkedését és érzelmi állapotát. A viselkedés tükrözése nem azt jelenti, hogy a másik minden egyes mozdulatát leutánozzuk, mivel a legtöbb gesztus, melyet automatikusan reprodukálunk, 2-3-4 másodperc kihagyással történik. Néhány gesztust egyáltalán nem szabad utánozni. A viselkedés-tükrözésnek két fajtája van: a testbeszéd tükrözése és a testbeszéd utánzása. A tükrözés akkor történik, amikor szemben állunk az alannyal (egymásra nézünk), az utánzás pedig, ha mellette (hasonló irányba nézünk).

Ha szemben állsz a másikkal, és észreveszed, hogy a bal lábukat a jobb fölött keresztezik, ezt a viselkedést tükrözve tehát a jobb lábad kell a bal fölött keresztezned. Ez a másik testbeszédének a tükörképét hozza létre. A másik esetben, ha egymás mellett ültök, akkor ugyanazokat a gesztusokat kell csinálnod, mint a másik, anélkül, hogy megtükröznéd ezeket. Ne feledd, hogy a testbeszédbéli változásoknak finomnak kell lennie és természetesnek kell látszódnia. Ha az alany észreveszi a szokatlan viselkeded, aktiválódik a tudatos védelmi rendszere.

TESTBESZÉD

A testbeszéd és a gesztusok tükrözése során érdemes betartani, hogy három mozdulatot tükrözünk vagy utánzunk, a negyedik pedig kihagyjuk. Ezt a kört addig kell ismételni, ameddig nem tudjuk irányítani a másik testbeszédét. A testbeszéd irányítása akkor következik be, ha elegendő mértékű rapportot alakítottunk ki az alannyal ahhoz, hogy ő öntudatlanul tükrözni vagy utánozni kezdi a mi mozdulatainkat.

FELADAT

A testünk fizikai mozdulatai befolyásolják az érzelmeinket és a gondolatainkat. Próbáld ki az alábbi feladatot: görnyedj össze annyira, hogy ha valaki meglátna, azt hinné, hogy éppen az életed legrosszabb napját éled át. Az arckifejezésed is ezt az érzést mutassa.